Csomafalváról

Gyergyócsomafalva Erdély keleti, Székelyföld északi, Hargita megye középső részén terül el.

Tengerszint feletti magassága: 745–775 m.
A falu a Gyergyói-medence DNy részén, a Görgényi-havasokat és Hargita-hegységet összekötő Délhegy lábánál, a Maros két oldalán fekszik.

Gyergyócsomafalva éghajlata mérsékelt kontinentális. Helyi sajátosságnak számít, hogy a közvetlen szomszédjától, Gyergyóalfalutól elválasztó szűk határövezetben regisztrálják Románia leghidegebb teleit.

Növény és állatvilág:

A község területe a tobozos erdők övezetéhez tartozik, amely erdők valamikor az egész medencét beborították, kivéve a Maros mocsaras területeit. Az erdők nagy részét lucfenyők képezik, és majdnem teljességgel hiányoznak belőlük a cserjék. A lucfenyők mellett megtalálhatók még a vörös- és fehérfenyők. Az alacsonyabb hegylábakon a nyírfa, szilfa, juharfa, kőrisfa és a mogyorófák a jellegzetes fafajták.

Az erdőkben és a mezőkön gazdagon teremnek meg a különböző gombafajták, mint az erdei csiperke, vargánya, fenyőalja, rókagomba, őzlábgomba.

A fenyőerdőkben gazdag a vadállomány is, az emlősök között megtalálhatók a barnamedve, farkas, kárpáti szarvas, hiúz és a vadmacska. Itt élő madarak: siketfajd, harkály, kakukk, erdei pinty, hegyi billegető, fülesbagoly. Alacsonyabb területek jellegzetes állatai: haris (védett madár), róka, őz, vaddisznó, mókus, vipera, erdei gyík. A patakok jellegzetes halai: hegyi pisztráng, vízisikló, márna.

Történelem:

A település feltételezések szerint Hunyadi János korában (15. század közepe) keletkezhetett, amit abból következtetnek, hogy az itt található Várhegyen valamikor ősi vár lehetett. Az első tanya a mai Farkasdombon alakult ki, melynek tulajdonosa Inger János, majd a háromszéki Kőrösről (ma Csomakőrös) származó Csoma Ferenc volt. A település róla kapta a nevét.

A település nevét először 1567-ben írják le (Chyomaffalwa), ebben az időben körülbelül 200-300 lakosa volt, és egyházilag ekkor még Alfaluhoz tartozott. A falu első temploma, a régi, fatornyú kápolna helyén 1728-ban épült fel, majd két évre rá egyházilag önállósult.

Lakossága:

Csomafalva lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 4334 személy, akik 1671 gazdaságban élnek. Nemzetiségi megoszlás szerint közel 100%-ban magyar: 4320 (99,67%), román nemzetiségűek 13-an élnek a faluban. Vallási hovatartozás szerint jelentős többségben római katolikusok (97,97%), de létezik egy 64 fős református közösség is.

Az első iskola építése a 17. századra vezethető vissza. 1912-ben megépítették a Maros-parti iskolát.

A község közigazgatási területe 1996-ban 9683 hektár volt, ebből 5167 ha mezőgazdasági, 3790 ha erdős, 684 ha pedig terméketlen (sziklás) terület.

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support