Hagyományok, szokások
Karácsonyi szokások
Karácsony előestéjén a gyermekek házról-házra járva, karácsonyi énekeket énekelnek. A régi időkben az énekért cserébe perecet, galambost kaptak, manapság pénz a jutalmuk.
Karácsony estéjén a legények csoportokba verődve elmennek a leányos házakhoz és megéneklik őket. A leányok megvendégelik őket. A megéneklés előtt beköszönőt mondanak, távozás előtt pedig kiköszönőt.
Éjfél után már az “Istványolás” következik, Szent István első vértanú énekét zengik az István keresztnevű ismerősöknél. Ebben manapság legfőképp asszonyok és férfiak vesznek részt. Jellemző ebben az esetben is a be- és kiköszönő szöveg.
Hasonlóképpen házról-házra járva köszöntik a Jánosokat is.
Aprószentek napján a gyerekek, ifjak, legények piros szalaggal díszített virgáccsal elmennek “aprószentekelni” a leányokhoz. A beköszönés után a legények a virgáccsal minden leányt “elvernek” a háznál.
Farsang
Húshagyó kedden búcsúztatja a falu fiatalsága a farsangot. Az iskolások jelmezekbe öltözve levonulnak a templom előtti térre és ott búcsúztatják el a telet.
Húsvéti szokások
Húsvét vasárnapján a hívek nagymise előtt, lóháton, szekereken kimennek a falu határába, ahol a szomszédos településekkel együtt egy keresztfa körül Isten áldását kérik a “mező gyümölcsére”.
A templomba való visszatérés előtt hangzik el az orálás, vagyis a zsoltárszerű népies versek elmondása.
Húsvét-hétfő: A hajnali szentmisén a pap megáldja a hívek kosarában lévő eledeleket (sonkát, tojást, báránysültet, kalácsot és bort). Hagyományos étel ilyenkor a “kókonya”, ami egy erre a célra elkészített jellegzetes kalács.
A nagymise ezen a napon Újfalu és Csomafalva határában zajlik.
Húsvét-hétfőn a legények locsolni indulnak a lányokhoz.
