Turisztikai látványosságok

Turisztikai látványosságok

Csomafalvi tájház

A hivatalos megnyitót Szent Péter és Pál búcsús ünnepnapján egy hagyományos zenés-táncos bútorvivéssel ünnepelték meg. A ház berendezése részben az eredeti tulajdonostól megörökölt és restaurált bútor, részben pedig a helyiek felajánlásaiból tevődik össze.

A tájház első kiállító terében kap helyet a Köllő Miklós iskola falumúzeumi gyűjteménye.

Látogatás előtt, kérjük, hívja a következő telefonszámot:

+40 736 619 149

Szent Péter és Pál Római Katolikus templom

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó gyergyói főesperesi kerület tagja.

Gyergyócsomafalva a 163 évnyi időszakban (1567-1730), amíg Alfaluhoz tartozott, rendelkezett már egy fakápolnával, ami a mai hősök emlékművének helyén állt. Ez a kápolna vályogból készült, tornya pedig fából.

1727 és 1733 között, a lakosság növekedésének köszönhetően egy új templom épült a kápolna helyén, majd a ma is látható templomot 1878-ban szentelte fel az erdélyi püspök, Fogarassy Mihály, Szent Péter és Pál tiszteletére. Az építkezést előzetes kéregetések, adományozások után kezdték el, ami 11 évig tartott. A templom neogótikus stílusban épült, téralakítását tekintve pedig hosszanti, egyhajós felépítésű. Nyugati oldalán található a főhajó elé épített torony, keleti oldalán az apszisban elhelyezkedő szentély, északi oldalán pedig a sekrestye, amely közvetlenül kapcsolódik az apszishoz. A templomtornyon látható óra régen messze földön híres volt, ugyanis úgy tervezte meg egy helyi ezermester, Borsos Ambrus, hogy az egy időben mutatta az évet, hónapot és napot is.

Plébánia épülete

A ma látható plébániaépületet 1909-ben építették, Török Ferenc plébános idejében.

Clădirea Parohiei

1926-os nagyharang

Mivel a régi, Nagyszebenben öntött harang az idők során megrepedt, 2004. október 24-én avatták fel a Székelyudvarhelyen készített, 600 kilogrammos, adományból készült harangot. A régi harang a plébánia kertjében ma is megtekinthető.

Hősök Emlékműve

1936-ban állították fel, az első világháborúban elesett csomafalvi hősök emlékére. ’45 után rákerültek a második világháborúban elesett hősök nevei is, majd pedig annak a 213 csomafalvi embernek a neve, akik a szabadságharcban honvédek voltak.

Szent István kardja

A Sánta Csaba által készített emlék 2000-ben került felavatásra, a millenniumi ünnepség keretén belül.
A Prágában őrzött Szent István kard nagyított másolata. A “kunhalom”, amelybe a kardot szúrták, a Kárpát-medence különböző régióinak földjéből van összehordva.

 

1785-ös Kőkereszt

Kossuth Lajos szobor

Köllő Miklós alkotását, a Kossuth Lajos szobrot 2001 októberében leplezték le.
A szobrot, ami eredetileg a 19. század végén készült és Marosvásárhelyen állt, lerombolták. Ezt formázta újra Sánta Csaba szobrászművész, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére.

Borsos Miklós Emlékház

Az emlékházat 2002-ben avatták fel, a csomafalvi származású művész, Borsos Miklós művészetének, erkölcsi hagyatékának ápolása és megőrzése céljából.
Vezetése a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány feladata, ők szervezik a különböző kiállításokat, programokat. Az épületet középen egy hosszú folyosó vágja ketté, a bejárattól jobbra található három helyiségben kaptak helyet a művész kiállított–máshol még nem látott– tárgyai (szobrok, rajzok, vázlatfüzetek, személyes tárgyak), baloldalon pedig az alapítvány irodája és a kiállítóterem foglal helyet.
A kiállítóteremben időszakosan kortárs művészek alkotásait szokták bemutatni, ugyanakkor könyvbemutatókat is gyakran itt tartanak meg. Az épület hátulsó részén, a terasz tetőterében kapott helyet a “lélekharang”, amit Szotyory Melinda (Amerikában élő csomafalvi) ajándékozott az Alapítványnak.

Köllő Miklós és Borsos Miklós szobrai

2011-ben avatták fel a falu két híres szülöttének szobrait. 

 

Köllő Miklós

1861. december 23-án született, Gyergyócsomafalván.

Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig  Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota, az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban.

Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. A Madéfalvi veszedelem emlékoszlopát csak halála után, 1905-ben állították fel.

  1. szeptember 17-én halt meg, Budapesten.

 

Borsos Miklós

Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. augusztus 13-án.

Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.

Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le.

Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára.

Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon.

1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata

  1. január 27-ém halt meg, 83 évesen.

 

 

 

Flóra (Primavera) szobor

Borsos Miklós alkotása (közismert nevén Primavera) volt Csomafalva első felállított szobra, 1995-ben avatták fel a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány jóvoltából.

Statuia Primavera (Flora)

Köllő Miklós emlékszoba

A Köllő Miklós szobrászművész nevére keresztelt iskola egyik termében található. 

Szászfalusi kápolna

1995-ben szentelték fel, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (március 25.) tartják a búcsúját.

Capela din Săsești

Székelykapuk

Az 1950-60-as évekig még gyakori a kötött kapu, amelyet nem díszítenek faragással, vagy ha van is rajta faragott díszítőelem, elnagyolt, kevésbé kidolgozott amiatt, hogy vidékünkön a kaput puha, nehezen vagy egyáltalán nem faragható fenyőfából készítik.
A gyalogkapu felett ott található viszont a jellegzetesen csomafalvi hármas virágmotívum, amely nem faragott, hanem fűrészelt.
Csomafalva része a Hargita Megye Tanácsa által kezdeményezett „Székely kapuk útja” elnevezésű projektnek, amelynek keretén belül tematikus kirándulások szervezhetők Székelyföldön.

Porțile secuiești

Kilátó

A Délhegy Veresvirág nevű ormán, a fürdőépítő kalákával egy időben kezdték el építeni a kilátót, amiről ma már az egész Gyergyói-medencére kilátás nyílik.

Ványoló

A Somolyó gyors folyása és tiszta vize lehetővé tette több ványoló építését is. Gyergyó és Udvarhely falvai is ezekhez a ványolókhoz hozták a mosásra szánt holmikat.
A ványolót a gyapjúlepedők és a posztó összeveretésére használták leginkább, ugyanis az erős nyomású víz alkalmas volt arra, hogy a laza szövésű “dungákat” többszöri mosás után megnemezelje.

Ványoló

Természeti látnivalók

Jézus lábnyoma

Délhegy mezejének a szélén létezik egy nagy lapos kő, amelyben a hiedelem szerint Jézus lábának és botjának (egyesek szerint a szamár patájának is) nyoma látható.

A régi öregek úgy tartották, hogy amikor Jézus a földön járt, itt maradt a lábnyoma, amelyből sosem szárad ki a víz. Ezért kérte sok beteg, hogy ebből a vízből vigyenek nekik, a gyógyulás reményében.

 

  •  

 

Borvízfürdő

A borvizes Feredőt 2008-ban építették meg, a Fürdőépítő kalákával, amelyben Csomafalva Önkormányzata, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a helyi fiatalok vettek részt.

Az önkéntesek száma, akik Magyarországról és Erdélyből érkeztek, megközelítette a száz főt. Mellettük jelen voltak a csomafalvi ácsmesterek, asztalosok.

A múlt század közepén még létezett egy fürdő a Nyírkertben, de erről csak szájhagyomány alapján van emlékük a helyi lakosoknak. Innen indult az új fürdő megépítésének ötlete.

A feredő hat méter átmérőjű, a feltörő borvíz mélysége pedig változó: általában egy méter körüli.

 

Délhegy

Az 1695 méteres magasságával a Délhegy a környék legimpozánsabb hegycsúcsa.

A Délhegy csoport a Görgényi havasok legdélibb csoportja, amely a Keleti Kárpátok nyugati vulkanikus vonulatának részét képezi.

Geológiai felépítésében uralkodó jellegűek az andezitek különféle típusai. Felszínén a hajdani kráterek erodálódtak, szélein pedig lejtős lávafennsíkokat figyelhetünk meg.

Vârful Amza

Maros

A település legfontosabb folyóvize a Maros.

A Fekete-rez-hegységből (Nagyhagymás) ered. Vízrajzi szempontból Csomafalva a Felső-Maros-völgyéhez tartozik. A község területének Délhegy felőli nagyobb részét átszelik a Fekete-Erdőből (1538 m) eredő patakok tucatjai, amelyek végül három nagyobb vízfolyásba egyesülnek: Mihály pataka, Szeder pataka, Nagy-Somlyó.

Őseink a Marost gyakran használták tutajozásra, a fa leszállítására, egészen Szegedig vagy éppenséggel Belgrádig is.

Az „Árokhídjánál” 1980-ban szivattyúállomást építettek, ipari víz szolgáltatása céljával. 1986-ban elkezdődött a Somolyó vízének ivóvíz-rendszerű hasznosítása.

Kőzúgó

A Kicsilokon található zuhatag gyönyörű környezetben várja a kirándulni vágyókat.

Kőzúgó

Várköve

Az 1521 méter magas legendás hegy kiváló kirándulóhely.

Stânca cetății

Borvíz

A falu borvízkútjairól is híres, azt tartják, itt minden ásónyomra borvíz tör fel. Ez a jelenség az utóvulkanikus működéssel magyarázható, a község a régi vulkán, a Délhegy lábánál fekszik. Csomafalva borvizei az ásványvizek sajátos fajtáját képezik, legtöbbjük nem sorolható a tulajdonképpeni ásványvizek osztályába, mivel sótartalmuk nagyon alacsony. Gyógykezelésre kevésbé használják (napjainkban a Feredő vize alkalmas erre a célra), inkább ivóvízként hasznosítják.

A csomafalvi borvizet 25 évig szállították korondi korsókban Gyergyószentmiklósra, hogy ott elcseréljék. A víz kiszállításából nyolc ember is megélhetett, mivel naponta 2000 liter vizet tudtak széthordani. 

Apă minerală

Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support