Gyergyócsomafalva Erdély keleti, Székelyföld északi, Hargita megye középső részén terül el.

Tengerszint feletti magassága: 745–775 m.
A falu a Gyergyói-medence DNy részén, a Görgényi-havasokat és Hargita-hegységet összekötő Délhegy lábánál, a Maros két oldalán fekszik.

Gyergyócsomafalva éghajlata mérsékelt kontinentális. Helyi sajátosságnak számít, hogy a közvetlen szomszédjától, Gyergyóalfalutól elválasztó szűk határövezetben regisztrálják Románia leghidegebb teleit.

Növény és állatvilág:

A község területe a tobozos erdők övezetéhez tartozik, amely erdők valamikor az egész medencét beborították, kivéve a Maros mocsaras területeit. Az erdők nagy részét lucfenyők képezik, és majdnem teljességgel hiányoznak belőlük a cserjék. A lucfenyők mellett megtalálhatók még a vörös- és fehérfenyők. Az alacsonyabb hegylábakon a nyírfa, szilfa, juharfa, kőrisfa és a mogyorófák a jellegzetes fafajták.

Az erdőkben és a mezőkön gazdagon teremnek meg a különböző gombafajták, mint az erdei csiperke, vargánya, fenyőalja, rókagomba, őzlábgomba.

A fenyőerdőkben gazdag a vadállomány is, az emlősök között megtalálhatók a barnamedve, farkas, kárpáti szarvas, hiúz és a vadmacska. Itt élő madarak: siketfajd, harkály, kakukk, erdei pinty, hegyi billegető, fülesbagoly. Alacsonyabb területek jellegzetes állatai: haris (védett madár), róka, őz, vaddisznó, mókus, vipera, erdei gyík. A patakok jellegzetes halai: hegyi pisztráng, vízisikló, márna.

Történelem:

A település feltételezések szerint Hunyadi János korában (15. század közepe) keletkezhetett, amit abból következtetnek, hogy az itt található Várhegyen valamikor ősi vár lehetett. Az első tanya a mai Farkasdombon alakult ki, melynek tulajdonosa Inger János, majd a háromszéki Kőrösről (ma Csomakőrös) származó Csoma Ferenc volt. A település róla kapta a nevét.

A település nevét először 1567-ben írják le (Chyomaffalwa), ebben az időben körülbelül 200-300 lakosa volt, és egyházilag ekkor még Alfaluhoz tartozott. A falu első temploma, a régi, fatornyú kápolna helyén 1728-ban épült fel, majd két évre rá egyházilag önállósult.

Lakossága:

Csomafalva lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 4334 személy, akik 1671 gazdaságban élnek. Nemzetiségi megoszlás szerint közel 100%-ban magyar: 4320 (99,67%), román nemzetiségűek 13-an élnek a faluban. Vallási hovatartozás szerint jelentős többségben római katolikusok (97,97%), de létezik egy 64 fős református közösség is.

Az első iskola építése a 17. századra vezethető vissza. 1912-ben megépítették a Maros-parti iskolát.

A község közigazgatási területe 1996-ban 9683 hektár volt, ebből 5167 ha mezőgazdasági, 3790 ha erdős, 684 ha pedig terméketlen (sziklás) terület.